Mit is jelent egy könyv? Van, akinek csak bekötött, összefűzött lapok sokasága. Másoknak a tudás tárolói és forrásai, megint másoknak pedig a szórakozás eszközei, kulcsok új világokba. Éppen ez a csodálatos a könyvekben: annyi féle és fajta van belőlük, hogy összeszámolni is nehezen lehetne, hiszen szerencsére nagyon sokan foglalkoznak írással, a megalkotásukkal, és a modern nyomtatási eljárásoknak és kiterjedt könyvkereskedelemnek köszönhetően a világ minden tájáról olvashatunk műveket bármilyen témában. A japán haiku költészet érdekel? Vagy a reneszánsz szobrászat? Esetleg szívesen elkalandoznál letűnt korokba vagy elképzelt világokba? Netán a munkádhoz, kutatásodhoz van szükséged forrásokra, korábbi tanulmányokra? Ezeket mind-mind megtalálhatod a könyvek lapjain, csak legyen elég időd kikeresni!
A könyvek nagyon régóta a tudás és a szórakozás hordozói. Az ókorban főleg tekercsekre írták a könyveket kézzel, ami nagyon drága és hosszadalmas folyamat volt, éppen ezért minden könyv értéket képviselt. A híres, mára már elpusztult alexandriai könyvtárban állítólag 40 000 és 100 000 közé volt tehető a tárolt kötetek száma, bár az igazságot sajnos sosem fogjuk megismerni. Aztán a korai középkorban kialakult a könyvek ma is ismert formája: borító táblák közé fűzött vagy ragasztott lapok papírból vagy pergamenből. Ez a forma könnyebben kezelhetővé és tárolhatóvá tette a könyveket, bár a 20-30 kilós kódexek esetén a könnyű kezelhetőségről lenne mit vitatkozni. Aztán amikor 1450 körül Gutenberg forradalmasította a nyomtatást, akkor robbant csak be igazán a könyvek korszaka!
A nyomtatás európai megjelenésével (Kínában jóval korábban ismerték, csak nem alkalmazták ilyen célokra) sokkal nagyobb tömegek számára lettek a könyvek elérhetőek, mint korábban az írnokok és szerzetesek szorgos keze munkájával előállított kéziratokkal és másolatokkal. A nyomtatott kötetek az egész világot bejárhatták, és évről évre nagyobb lett rájuk a kereslet. És ahogy a papírgyártás fejlődött, úgy lehetett egyre vékonyabb lapokra nyomtatni, úgy lehetett egy hosszú iromány egyre vékonyabb kötetként. Manapság sem ritkák az igen vastag, 1000 oldal feletti kiadványok, ám az ilyesminek általában csak a nagyon elkötelezettek, ínyencek veselkednek neki.
És az idő előrehaladtával minden társadalmi réteg, minden csoport megkapta a maga könyveit. A romantikára vágyók, a rendszertelen olvasók, a gyerekek, az idősek, a történelem iránt érdeklődők, a horror vagy thriller szerelmesei; és mindegyik műfaj kitermelte a maga nagyjait. Ki ne hallott volna már Stephen King-ről vagy J. R. R. Tolkienról, Shelley-ről vagy Mark Twain-ről? A középiskolában a kötelező olvasmányok elvileg pont az olvasás, a könyvek szeretetére próbálnák megtanítani a gyerekeket, ám az a helyzet, hogy sok esetben pont ezek miatt távolodnak el tőle. Persze, vannak, akik idővel visszatértnek, de sajnos vannak, akik úgy élik le az életüket, hogy legfeljebb a tévéműsort olvassák, mint nyomtatott terméket hátralévő életükben. Pedig a könyvekkel, az olvasással sokkal jobban és sokkal tovább tudja magát szórakoztatni az ember! És emellett az agyunknak is kiváló karbantartás, hiszen nem csak a szövegértésünket, hanem a képzeletünket is fejlesztjük!
Sosem késő elkezdeni könyveket olvasni, elkezdeni magánkönyvtárat felhalmozni. Vagy ha nincs pénzed, lehetőséged rá, még mindig ott vannak és nyitva állnak a könyvtárak! Hiába riogatták az embereket azzal, hogy az e-könyvek pár éven belül leváltják a nyomtatottakat, ez egyelőre a legkevésbé sem történt meg. De ha az elektronikus műveknek nagyobb is lesz a szerepe a jövőben, azért a klasszikus, finom tapintású, illatos könyveknek mindig lesz közönsége.